Kell-e mindenáron?

A láz, testünk hőmérsékletének normálistól való eltérése, megemelkedése, mely nem betegség, hanem tünet. Szervezetünk válaszreakciója, melynek hátterében leggyakrabban valamilyen kórokozó (vírus, baktérium) által okozott fertőzés áll. Eszerint kell értékelnünk a mért hőmérsékleti értékeket is. Nem a lázat kell kezelnünk tehát elsősorban, hanem az azt kiváltó okot, vagyis a betegséget, adott esetben a fertőzést.

Lázcsillapítás pro és kontra

Az utóbbi időben rengeteget változott a láz megítélése. Míg régen a láz ördögtől valónak számított, és minden áron csillapítani kellett, ma már a legújabb nyugati szakirodalmak azt a nézetet vallják, hogy nem kifejezetten ártalmas, sőt bizonyos mértékben segíti immunrendszerünk működését. Nem lehet csak a mért hőfok alapján kijelenteni, tartományokhoz kapcsolni, hogy mikor kell lázat csillapítani. Ugyanígy a betegség súlyossága sem egyenesen arányos a láz mértékével. Súlyos betegségünk is lehet mindössze hőemelkedés mellett, ugyanakkor nagyon magas lázzal járó betegségen is áteshetünk 1-2 nap alatt. A kisgyermekek 1 és 5 éves koruk között rengeteg lázas állapottal járó fertőzésen, betegségen mennek keresztül. Ez az immunizálódás időszaka, mely folyamat során a gyermek szervezete a különféle fertőző ágensekkel találkozva egyre ellenállóbbá válik.

Milyen szempontok szerint mérlegeljünk?

Attól függ: kiről van szó, mennyi idős, van-e valamilyen alapbetegsége, hogy viseli a lázat, milyen a közérzete, van-e további folyadékvesztéssel járó tünete, kapott-e oltást az elmúlt néhány napban? Nézzük részletesen:

1. Mennyi idős a beteg?   A 6 hónapnál fiatalabb csecsemők esetében ritkán jelentkezik láz. Immunrendszerük még rendkívül fejletlen. Ezért lényeges, hogy 3 hónapnál fiatalabb csecsemők esetén már a legkisebb hőemelkedéssel is, 3-6 hónapos kor közötti kicsiknél pedig 39°C fok feletti láz esetén, azonnal orvoshoz kell fordulni! 3 hónapos kor előtt csak vényköteles lázcsillapítók adhatók. 3 hónapos kor feletti gyermekek részére már többféle vény nélküli készítmény beszerezhető a gyógyszertárban. 1 évesnél nagyobb gyermek esetén akkor kell az orvoshoz fordulni, ha a láz mellett egyéb kísérőtünetek is felmerülnek, vagy a gyermek közérzete rossz. Felnőttek esetében az irányelv, hogy akkor kell feltétlen felkeresni a háziorvost, ha a láz 3 napnál tovább tart.
2. Alapbetegségek. Bizonyos betegségek esetén különös tekintettel kell lennünk arra, hogy lázcsillapítás esetén milyen gyógyszert adhatunk. Fontos tudni, hogy asztmás, nehézlégzéses egyénnél a lázcsillapítók, mellékhatásként ronthatják a helyzetet. Célszerű ilyenkor tényleg csak abban az esetben lázat csillapítani, ha a beteg közérzete rossz, fájdalmai vannak, vagy extrém magas a láza. Ilyen esetekben a paracetamol tartalmú készítményeket kell előnyben részesíteni! Alapbetegségnek számítanak a gyomorsav túltermelés, és a fekély, továbbá a máj-, és vesebetegségek, valamint a szív-, és érrendszeri problémák is. Ezért vény nélküli lázcsillapító vásárlásakor ezekről feltétlenül értesítsük a gyógyszerészt!
3. Fontos az is, hogy egyes szerek bizonyos gyógyszerekkel együtt nem szedhetők! A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a véralvadásgátlók, vízhajtók, vércukorcsökkentők. Erről is érdemes konzultálni a gyógyszerésszel!
4. Hányás-hasmenéssel járó lázas állapotoknál, én a lázcsillapítás mellett vagyok már 38°C felett is, mivel a láz önmagában is rengeteg folyadékot von el szervezetünktől. Ilyenkor a felgyorsult anyagcsere, és a légzésszám növekedése miatt fokozódik a párolgás, és ha mindez még egy kiadós hányással, hasmenéssel is társul, akkor a folyadékvesztés extrém módon megnő, és fellép a kiszáradás veszélye.   A láz csillapításánál pedig egyébként is kulcsfontosságú a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele, ezért folyamatosan próbálkozni kell a pótlással!
5. A testhőmérséklet emelkedését védőoltások is okozhatják, ebben az esetben is mindenképpen orvosi konzultáció szükséges 6 hónapos kor alatt! Védőoltások közül ki kell emelni a 15 hónapos korban esedékes MMR-t mert ez az az oltás, ami a legtöbb esetben lázzal jár. Ennek oka, hogy ebben az esetben élő, legyengített kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusokkal történik az immunizálás (aktív immunizálás).  Az oltás után néhány napos vagy akár egy hetes késéssel jelentkezhet magas láz, melyet a szülők feledékenységből, hirtelen néha nem is hoznak összefüggésbe az oltással.
6. Közérzet. Ez talán a leglényegesebb szempont annak eldöntésére, hogy csillapítsuk-e a lázat vagy sem. Saját magam is tapasztaltam a gyerekeimen, hogy bizonyos esetben noha lázasak jó a közérzetük, derűsek, csendben eljátszanak, vagy csupán kicsit bágyadtan mesét néznek. Sőt olyan eset is előfordult, hogy lázas volt a gyerek, de édesdeden aludt. Ilyenkor nem kell felébreszteni és azonnal hőmérőzni, gyógyszerelni. Fejfájás, végtagfájdalom, vagy görcsös hidegrázás esetén illetve, ha a beteg nem tud aludni a láztól, akkor viszont célszerű megkezdeni a gyógyszeres lázcsillapítást!

Szakemberként és anyaként a következőképpen gondolom: Mindig az adott helyzetben kell mérlegelnünk, jól megfigyelve gyermekünket, vagy magunkat, hogy helyes döntést hozzunk. Kisgyermek mellett ilyenkor egy anya feladata, az hogy csemetéjét aktívan megfigyelje, és szerető védő gondoskodását kifejezve mellette legyen. Még éjszaka is.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni kisgyermekek esetében?

• ha 3 hónapnál fiatalabb csecsemőnek hőemelkedése van
• ha 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőnek magas láza van
• ha a gyermek görcsöl
• ha a gyermek aluszékony, nehezen ébreszthető
• ha a kiszáradás tünetei jelentkeznek (száraz száj, lepedékes nyelv, karikás szemek,aceton szagú lehellet, kisebbeknél besüllyedt kutacs)
• ha a gyermek általános állapota romlik
• ha új, szokatlan tünetek jelennek meg
• ha ismeretlen eredetű bőrvérzések jönnek ki rajta (bőrbevérzést úgy tudjuk megkülönböztetni a kiütéstől, ha egy üvegpoharat nyomunk rá óvatosan és- a pohár alján keresztül nézve- a pirosság nem halványodik)

A gyógyszeres lázcsillapítás megkezdése előtt alkalmazható praktikus tanácsok:

• Folyamatos legyen a folyadékpótlás! Ilyenkor ugyanis a láz miatt fokozott a folyadékvesztés. Néha a hidratálás önmagában segít megoldani a problémát. Folyamatosan figyeljük a kiszáradás tüneteit! A betegnek nincs-e acetonszagú lehellete, nem száraz-e a szája, a bőre nem petyhüdt-e?
• Fontos a nyugalom, legjobb a fekvés! Gyerekeket még ha jó a közérzetük, se engedjük szaladgálni, mert az izommozgás is hőt termel! Ne vigyük őket közösségbe!
• Lázas beteget ne öltöztessünk túl! Ez a leggyakoribb hiba. Csupa jószándékból jól bebugyolálják a lázas egyént. Nem szabad! Ez meggátolja, hogy szervezetünk hőt tudjon leadni! Ilyenkor egy vékony pamutruha és egy lepedő, vagy nem túl vastag pléd a legalkalmasabb viselet. Ha ennek ellenére vacog, reszket érdemes megfontolni a lázcsillapító adását!
• A helyiség ahol a lázas beteg van ne legyen túlfűtve, mert ez is gátolja a hőleadást! Ez persze nem azt jelenti hogy jeges levegőt engedjünk rá! Legideálisabb a szobahőmérséklet!
• Ne tegyük a beteget jeges fürdőbe, és ne csavarjuk jéghideg lepedőbe!
• Ne erőltessük az evést! Semmi baja nem lesz az embernek, ha kevesebbet eszik pár napig. A legfontosabb, hogy igyon eleget!