Itt van az ősz itt van újra....
Nincs is ilyenkor aktuálisabb téma, mint a megfázás.
Nátha vagy megfázás?
A náthát általában vírusok okozzák. Leggyakrabban a felső légutakat megtámadó úgynevezett rhinovírusok. Emellett persze számos más vírus (RSV, picorna) és ritkábban baktériumok is okozhatnak fertőzést. A vírusos eredetű fertőzések általában 2-3 nap lappangási idő után, 7-10 nap alatt lezajlanak.
De akkor miért is hívjuk "megfázásnak"?
A válasz összetett. Minden nagyobb megerőltetéshez, stresszhez hasonlóan a hideghatás, vagyis a „meghűlés” is csökkenti szervezetünk ellenálló képességét, az immunrendszerünk működését, mely lehetőséget adhat a vírusok számára, hogy elszaporodjanak, kiváltva a náthára jellemző tüneteket.
Emellett nyáron az ultraibolya sugárzás is pusztítja a vírusokat és baktériumokat, a hűvös, nyirkos időjárás azonban kedvez a kórokozók szaporodásának.
A közönséges nátha fizikális kontaktussal, cseppfertőzéssel terjed.
Mit is jelent ez?
Elég egy tüsszentés, köhögés zárt térben és máris megfertőződhetünk. Emellett érintéssel kézfogással, telefonnal, villanykapcsolóval, kilinccsel, játékokkal is könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Kulcsfontosságú tehát a megelőzésben a higiénia! Vagyis lehetőség szerint minél gyakrabban mossunk kezet!
Nem mellékes az sem, hogy télen időnk nagy részét bent töltjük, egymással összezárva (óvoda, munkahely), ami jelentősen megkönnyíti a fertőzések terjedését. Emmellett immunrendszerünket gyengíthetik, szezonális és egyéb tényezők mint pl. a vitaminhiány, mozgáshiány, fáradtság, stressz, alkoholfogyasztás.
Ezek egyenként vagy együttesen mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy könnyebben elkapjunk egy fertőzést.
Miért kapjuk el újra és újra?
Sajnos a nátha nem olyan, mint pl. a bárányhimlő, vagyis hiába esünk túl rajta, nem nyerünk élethosszig tartó védettséget. Ennek oka egyrészt, hogy a rhinovírusoknak több mint 100 altípusa ismert a védettség (immunitás) pedig mindig egy adott, az aktuális fertőzést okozó vírussal szemben alakul csak ki. A másik ok, hogy az adott fajjal szemben kialakult védelem is csak nagyon rövid ideig jelent biztonságot, mivel a vírusok genetikailag rendkívül gyorsan változnak.
Mikor kell feltétlen orvoshoz fordulnunk?
- Magas láz, elesettség, több mint 3 napig
- Fülfájás
- Sárgás vagy véres köpet
- 2 hétnél tovább húzódó betegség
- Egyidejűleg fennálló asztma, vagy más tüdőbetegség
- Mellkasi szúró fájdalom, mely köhögésre fokozódik
- Homloki, vagy arcüregi fájdalom
- 6 hónapnál fiatalabb lázas csecsemő esetén
Nátha vagy influenza?
Az influenza sokkal komolyabb tüneteket produkál, és szintén orvosi felügyeletet igényel. Az emberek gyakran keverik a kettőt, ezért fontos hangsúlyozni a két vírus által okozott tünetek közti legfontosabb különbségeket.
- Az influenzás beteg elesett, izom és ízületi fájdalmai vannak, és magas lázzal küzd, szó szerint alig áll a lábán. Általában a felső légutakat érintő tünetek kezdetben szegényesek, (nem folyik és nincs bedugulva az orr, csak keveset és szárazon köhög a beteg) és csak később fokozódnak. Az influenzát fontos, hogy valóban kipihenjük (ágyban fekvés) mivel ellenkező esetben komoly következményekkel kell számolnunk. Az orvosi ellátásnak is fontos szerepe van, az esetleges bakteriális felülfertőzöttség megelőzésében, kezelésében illetve az egyéb szövődmények elkerülésében. Az influenza előfordulása elsősorban a január és március közötti időszakban gyakori.
-
Közönséges nátha esetén berekedünk, fáj a torkunk,
folyik, vagy eldugul az orrunk, tüsszögünk, köhögünk, rövid ideig hőemelkedésünk, esetleg lázunk van. A fenti tünetek jelentkezhetnek együtt vagy egymás után, különféle kombinációban. A következő írásokban igyekszem körbejárni a témát. Milyen, a tünetek enyhítését szolgáló gyógymódok, praktikák, léteznek, és milyen gyógynövényeket, és vény nélküli készítményeket érdemes használni ennek érdekében.