A nátha és az allergia egyik leggyakoribb tünete, az orrdugulás.
Mire is jó az orrunk?
Orrunk belső felszíne meglehetősen nagy felületet jelent, melyet csillószőrös hengerhám borít. Az orr egyik feladata, hogy megszűrje, felmelegítse és párásítsa a levegőt, méghozzá mindezt a másodperc töredéke alatt. Szűrő funkcióját az egyenetlen, nagy belső felület biztosítja, melyen keresztüláramolva a levegő kavarog, örvénylik és így a benne lévő porszemcsék, baktériumok leülepednek, anélkül, hogy az áramlás csökkenne. A csillószőrök folyamatos ritmusos mozgása pedig a külvilág felé tereli a kiszűrt kórokozókat, szemcséket. A levegő felmelegítése és párásítása a nagy, erekkel átszőtt nyálkahártya felületnek köszönhető. Az orr emellett természetesen a szaglás szerve is, melyért a legfelső területén található speciális szaglóhám felelős.
Miért dugul el az orrunk?
Mikor náthát okozó vírusok telepednek meg az orrunkban orrnyálkahártyánk bőségesebben kezd váladékot termelni ezek eltávolítása érdekében. Az orrdugulást mégsem ez okozza, hanem az orrüreg falát borító nyálkahártya gyors és jelentős duzzadó készsége. A fertőzés következtében az orrnyálkahártya gyulladásba (rhinitis) kerül. A benne futó erek kitágulnak, áteresztőképességük megnő, a környező szövetek megduzzadnak, csökkentve ez által az orr átjárhatóságát is. Orrunk bedugul, és elkezd folyni. Mi pedig ha nem kapunk levegőt az orrunkon, akkor a szánkon veszünk, ami tovább rontja a helyzetet. A szánkon keresztül ugyanis a hideg levegő szüretlenül áramlik a tüdőnkbe, kiszárítva a torkunkat (garat) ami szintén fogékonyabbá válik ezáltal a fertőzésekre. Egyes esetekben például a sérült nyálkahártyákon így megtelepedő baktériumok okozhatnak további szövődményeket.
Orrdugulást okozhat krónikus duzzanat is, (pl. az orrpolip, megvastagodott orrkagylók), ezért elhúzódó problémával mindenképpen érdemes fül-orr-gégészhez fordulni.
A náthával teljesen megegyező orr- tüneteket okoz allergiásoknál az allergén anyagok (poratka ürülék, virágpor) megtelepedése. Ilyenkor érdemes az orrot többször átmosni (izotóniás oldattal, orrcseppekkel), és orvoshoz fordulni.
Jelen bejegyzés elsősorban a náthás rhinitissel foglalkozik.
Miért érdemes kezelni az orrdugulást?
Mert:
- a további fertőzéseket elkerülhetjük (szájlégzés, váladék pangás).
- jobb lesz a közérzetünk.
- eldugult orral nem tudjuk magunkat rendesen kipihenni, fáradtak leszünk, teljesítőképességünk csökken.
- a duzzanat elzárhatja az orrmelléküregeket, és a fülkürtöt, ami további szövődményekhez vezethet (középfül-, arc-, homloküreg-gyulladás).
Érszűkítő, nyálkahártya-lohasztó szerek
A náthában alkalmazott orrcseppek, orrsprayek fő hatóanyagai az úgynevezett szimpatomimetikumok. Ezek a hatóanyagok az erek falában megtalálható alfa receptorhoz kapcsolódva fejtik ki érösszehúzó, duzzanatot csökkentő hatásukat.
Leggyakrabban a fenil-alkil-amin (efedrin, fenilefrin, pseudoefedrin) valamint az imidazolin származékokkal (oxi, xilometazolin, nafazolin) találkozhatunk.
Efedrin lokális készítményekben manapság ritkábban alkalmazott, főleg rendelésre készített orrcseppekben fordul elő (Nasogutta ephedrini, egyedileg felírt orrcseppek). Fenilefrin és pseudoefedrin is inkább belsőleges, nátha elleni porokban, tablettákban található meg (kivéve a Vibrocil orrcsepp, melynek egyik hatóanyaga a fenilefrin). Ezeknek, a szereknek a hatástartama rövidebb, mindössze 1- 2 órás.
Manapság a legtöbb orrcsepp, oximetazolint vagy xilometazolint (ritkábban tramazolint) tartalmaz, melyek hosszú 6-8 órás hatású lohasztó szerek, így elég naponta 2-3-szor alkalmazni őket.
Az érszűkítőket emellett egyes készítményekben kombinálják antihisztaminnal, nyákoldóval, esetleg illóolajokkal.
Orrcsepp vagy orrspray?
Az orrcseppek ma már korszerűtlennek számítanak, mivel nagyon kis felületen érintkeznek a nyálkahártyával, becseppentés után rögtön hátra csurognak a garatba, és a felesleget keserű ízzel lenyeljük. Az orrcseppes üveg könnyen befertőződik, ezért azt soha ne adjuk kölcsön másnak,és ne tegyük el a maradékot legközelebbre! Használat után a felesleget dobjuk a gyógyszerhulladékgyűjtőbe!
Ezzel szemben az orrsprayeknél a hatóanyag porlasztva kerül a nyálkahártyára, így sokkal nagyobb felületen tudja kifejteni hatását, egyszerűbb az alkalmazásuk, és higiénikusabbak is mivel használat után a hosszú csőrt könnyebben tudjuk tisztítani. Technológiájuknak köszönhetően számos készítmény már tartósítószer nélkül kerül forgalomba, így nem terheli feleslegesen a sérült orrnyálkahártyát. További előnyük, hogy alkalmazásukhoz nem kell lefeküdni, hátradőlni. Egyszerűen kényelmesen függőleges helyzetben tartva használhatók.
(Orrspray esetén első használat előtt a készítmény adagolóját -azt függőlegesen tartva- 3-4 pumpálással fel kell tölteni.)
Mit várunk tehát egy ideális orrdugulás elleni szertől?
- Hatását minél gyorsabban kifejtse, és hosszantartó legyen
- Hosszabb távú használat után se alakuljon ki hozzászokás (rhinitis medicamentosa)
- Ne károsítsa az orr nyálkahártyáját
- Ne legyen szisztémás mellékhatása (nyálkahártyáról felszívódott hatóanyag által kiváltott hatás).
Hányszor és mennyi ideig alkalmazhatók?
Amennyiben az orrlégzés csak kicsit gátolt, nem fontos azonnal érszűkítőt tartalmazó szert alkalmaznunk elég, ha a nyálkahártyát nedvesen tartjuk különféle izotóniás vagy hipertóniás készítményekkel. Amennyiben az orrlégzés gátolt és fennáll a felülfertőződés veszélye érdemes elkezdeni a nyálkahártya lohasztók alkalmazását, szigorúan betartva a használatukra vonatkozó szabályokat!
A rövid hatástartamú készítmények naponta 3-4-szer, míg a hosszú hatásúak napi 2-3-szor alkalmazhatók. Nagyon fontos, hogy soha ne használjunk ezeket a szereket (érszűkítőt tartalmazó nazális készítményt) 1-2 hétnél tovább! Hosszan tartó alkalmazásuk ugyanis függőséghez, rhinitis medicamentosa kialakulásához vezet!
Mikor nem alkalmazhatók?
Bár az érszűkítő hatás miatt a hatóanyagok felszívódása kis mértékű, meg kell emlékezni róla, főleg a terhesek, szoptatósok, és bizonyos betegségben szenvedő, vagy más gyógyszereket szedő betegek miatt. Az orr belső nyálkahártya felülete viszonylag nagy ezért a gyógyszerek innen is felszívódnak és bekerülnek a vérkeringésbe. Minimális szisztémás mellékhatással tehát számolni kell! Használat előtt mindig mérlegelni kell a kockázatokat és az előnyöket!
Nem használhatók:
- Terhességben, szoptatáskor
- Bizonyos pszichiátriai betegségekben alkalmazott gyógyszerek mellett (MAO gátlók, triciklikus antidepresszánsok)
- Allergia esetén (bármely összetevővel szemben)
- Sérült orrnyálkahártya esetén
Nem ajánlott használatuk a következő esetekben sem:
- Pajzsmirigy betegség
- Glaukóma (Zöldhályog)
- Szív- és érrendszeri betegség (magas vérnyomás, koronária betegség)
- Prosztata megnagyobbodásban
- Cukorbetegségben
Hogyan válasszunk? Néhány jó tanács:
- A tartósítószermentes készítmények kevésbé terhelik meg a nyálkahártyát (Nasivin egyes formái, Xilomare)
- Az illóolaj tartalmú orrsprayek a hidegreceptorok aktiválásával, kellemes illatukkal javítják a közérzetet (Rhinospray, Sinex Wick,Otrivin mentol)
- Orrunk nyálkahártyájához kíméletesebbek a panthenol vagy Aloe vera tartalmú szerek (Septanazal, Sinex Wick)
- Amennyiben sűrű nehezen eltávolítható váladék jön az orrból érdemes nyákoldó tartalmú szert választanunk (Nasopax, Rinofluimucil)